Makrogazdasági elemzők szerint, az áprilisi mélyponthoz képest nagymértékben javult az ipar teljesítménye, éves alapon továbbra is jelentős, több mint 30 százalékos visszaesés tapasztalható az ágazat teljesítményében. A szakértők egyetértettek abban, hogy júniusban is javulás várható, de a járvány miatti hátrány ledolgozása hosszabb folyamat lesz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint májusban jelentős volt a koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása, így az ipari termelés 30,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 27,6 százalékkal csökkent. Az előző hónaphoz viszonyítva ugyanakkor 15,6 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májusban, ami visszapattanást jelez.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője kiemelte: elindult a kilábalás, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a válság előtti termelési szint elérése jóval több időbe telik majd, mint a zuhanás két hónapja. Az ipari termelés szintje jelenleg a 2013-as szinteken áll. A járványügyi vészhelyzettel kapcsolatos korlátozások enyhítése érdemben segítette az ipart – húzta alá. Az újranyitás az előzetes adatok alapján nem mindenhol ment azonos mértékben; a legnagyobb súlyú járműgyártás kiugró visszaesést mutatott – fejtette ki, hozzátéve: ritka, hogy egy ilyen hatás ellenére az ipari termelés emelkedni tudjon akár havi alapon. Az ING elemzője a következő hónapokban még kedvező adatokat vár, majd az ősz folyamán ismét lassulást, így a válság előtti termelési szint elérése idén kevés esélyt.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője azt írta: az erős bázisidőszaki adat részben megmagyarázza a jelentős elmaradást az ágazat májusi, éves teljesítményében. Ez a várakozásoknál jóval kedvezőtlenebb adat is azt mutatja szerinte, hogy a kereslet helyreállása és az ipar újraindulása egy lassú folyamat lesz. A magyar iparban nagy súlyt képviselő járműgyártás továbbra is jelentős visszaesést mutat, ez pedig alátámasztja az ipar diverzifikációjának szükségességét. A következő hónapokban az ipar teljesítménye fokozatosan javulhat, ám kérdésnek nevezte, hogy az ágazat, azon belül is különösen a járműgyártás teljesítménye mikor tud visszatérni a válság előtti szintre.
Németh Dávid a K&H Bank vezető elemzője szerint az adat nem okozott meglepetést, az újraindulás ugyanakkor lassabbnak tűnik a korábban vártnál. Hozzátette: havi szinten bár közel 16 százalékos volt a növekedés májusban, ami azt jelzi, hogy megkezdte a visszakapaszkodást a szektor. A 2015-ös szinttől azonban még mindig több mint 15 százalékkal elmaradt a termelés – írta. Az ipari teljesítményt a külföldi kereslet mellett a belső fogyasztás határozza majd meg idén, a mostani kilátások szerint az év egészében akár kétszámjegyű lehet a visszaesés Németh Dávid szerint.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki, hogy májusban már újraindultak a hazai autógyárak. Ennek ellenére a járműgyártásban továbbra is kiugró mértékű a visszaesés, a feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene. A következő hónapokban folytatódhat az ipar kilábalása, mivel az Audi győri gyárában június közepétől elindult a harmadik műszak, a Suzuki esztergomi gyárában pedig június végén indult el a második műszak. Az év hátralevő részében fokozatos élénkülésre számít az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. A koronavírus esetleges újabb hulláma ugyanakkor érdemben hátráltatná a kilábalást, azonban az egészségügy magasabb felkészültségi foka, a védőeszközök beszerzése, és egyes ígéretes gyógyszerek várható terápiás alkalmazása miatt már nem számítunk az elmúlt hónapokhoz hasonló szigorú lezárásokra. Fokozott bizonytalanság mellett idén 7-8 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban érdemi, akár 12-13 százalékos növekedés is várható.